A Rendészettudományi Doktori Iskola hallgatói által készített recenziók a külföldi szakirodalomból több olyan tanulmányra hívják fel a figyelmet, amelyek – a hagyományos témák mellett – olyan összefüggésekre mutatnak rá, melyek ritkán kerülnek a rendvédelmi szakirodalom érdeklődési körébe. A rendőr személyiségének szépirodalmi ábrázolása, és annak a rendészeti igazgatás társadalmi elfogadottságára gyakorolt hatása feltétlenül ebbe a kivételezett tartományba sorolható. Hasonlóan egyedi a vadvilág védelmének kriminológiai megközelítése, ami hozzájárulhat a környezettudatos magatartás erősödéséhez. A COVID-19 világjárvány továbbra is visszatérő tematikája a rendészetnek, azonban ezúttal új megközelítésben, mert a különleges jogrend és az emberi jogok védelme között feszülő ellentmondásokról kapunk figyelmeztetést. A kivételek mellett olvashatunk a rendészeti szakirodalom visszatérő kérdéseiről, a büntetések általános megelőzést szolgáló hatásairól, a zéró tolerancia stratégiájának legújabb megjelenéseiről, a rendészet militarizálódásának következményeiről, a hagyományos büntető felelősségre vonást helyettesítő jogkövetkezményekről, avagy az erőszakos cselekmények veszélyeit előre jelző algoritmusokról.

Ez alkalommal a nemzetközi rendészeti szakirodalomnak azokba a témaköreibe adunk betekintést, amelyek a rendészeti igazgatás, a közrend és a közbiztonság védelme, illetve a bűnüldözés aktuális vitakérdései. Ezek sorába illeszkedik a rendőrség erőszak-monopóliumaként meghatározott intézkedési módszertan, amit az angolszász felfogás inkább az erőszak államosításaként értelmez. Igen sok figyelem vetül a bűnüldözés egyik legérzékenyebb szakaszára, a gyanúsítottak elleni vizsgálatra, különösen pedig a kihallgatások eljárásjogi és lélektani vonatkozásaira. Ugyancsak figyelmet érdemlő terület az úti okmányok hamisítása, a személyazonosság elfedése, ami nem csupán az illegális migráció elleni küzdelmet nehezíti, de gyakran eszközcselekménye olyan súlyos deliktumoknak, mint az embercsempészés, a bűnszervezet létrehozása vagy a terrorizmus. Találkozunk a digitális adatok térnyerésének következményeivel, ami egyfelől a személyazonosság megállapítását könnyíti meg, másfelől viszont az adatvédelem útjába gördít akadályokat. Megismerkedünk a mesterséges intelligencia olyan alkalmazási terveivel, amelyek a prediktív, bűnmegelőzésre koncentráló rendészeti taktikának adhatnak ígéretes perspektívát. Visszatérő tematika a katonai és a rendőrségi kultúra összehasonlítása, a két, eredendően eltérő veszélyelhárítási stratégia konvergenciájának megfigyelése. A rendőrség titkosszolgálati felderítésének egyik célpontja a prostitúció leleplezése, különös tekintettel a fedett nyomozók által létrehozott csapdahelyzetekre, amelyek alkotmányossági szempontból és a tisztességes eljárás elveinek sérelme tekintetében is revízióra szorulnak. Nem kevésbé izgalmas annak vizsgálata, hogy az eredményes és erőszakkerülő rendészeti intézkedések módszertanát hogyan lehetne továbbgazdagítani akként, hogy a jó megoldások helyet kapjanak a rendőrképzésben is.

A Belügyminisztérium szakmai, tudományos folyóirata a sajtó nyújtotta lehetőségek kiaknázásával teljesíti kettős küldetését:
• a belügyi igazgatás gyakorlatának gyors, pontos és hiteles tájékoztatását, valamint
• annak a szellemi fórumnak a megteremtését, amely az állam- és jogtudományok mellett egy új stúdium, a rendészettudomány számára kínál médiaműhelyt.
A tudományosság nem ismer országhatárokat, a kutatási eredmények nemzetközi megmérettetést igényelnek. Lapalapító elődeink jól tudták ezt. Idézzük fel a néhai főszerkesztő-helyettes, Nyerges Lajos munkásságát, aki már a hetvenes évektől kezdődően gazdag tartalommal, a jogállami minták közvetítésével, a kriminalisztika élenjáró eredményeinek bemutatásával gondozta a Szemle mellékleteként kiadott egykori Külföldi Figyelőt. A most jelentkező nemzetközi rovat nem csupán a régi értékek megőrzését tekinti hivatásának, hanem figyel korunk kihívásaira is. Külföldi orgánumok, mindenekelőtt a társadalomtudományok művelésében rangot szerzett szakfolyóiratok legértékesebb közleményeinek ismertetésével forrásokat nyit a Magyar Tudományos Akadémia által 2003-ban befogadott rendészetelmélet kutatói számára, hozzájárul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán folyó oktatói és elméletképző munkához, támogatja a Rendészettudományi Doktori Iskola fő törekvését, a rendészettudomány jövendő művelőinek felkészítését, nem utolsó sorban pedig világméretű kitekintés biztosít a lap valamennyi olvasója számára. A Nemzetközi Rendészeti Figyelő műfaja megkívánja, hogy hűen tükrözze
vissza a bemutatásra kerülő tanulmányok eredeti tartalmát. Kétségtelen, hogy helyes értelmezés szerint a recenzió tartalmazhat személyes benyomásokat és kritikai észrevételeket, jelen esetben azonban a hangsúlyt az idegen nyelvű szakirodalomban megfogalmazott gondolatok torzításmentes közreadására helyezzük. Amennyiben, reményeink szerint, sikerül a Figyelő eredeti programjának megvalósítása, akkor annak fő küldetése lesz az olvasók rendszeres tájékoztatása a nemzetközi szakirodalom aktuális témáiról. Célszerű az új rovat leendő szerzőit arra késztetni, hogy az ide szánt írásaikat ezzel a gondolatközlő, szöveghű szemlélettel készítsék el. Ha mindenki, aki ismertetésre fog vállalkozni, egyéni ízekkel ruházná fel írását, éppen a lényeg, a tájékoztatás veszne el. A tudományos élet iránt érdeklődők számára előnyt jelent, ha rendelkeznek a szükséges kritikai készséggel, amit a Figyelő csak erősíthet, noha maga nem vitafórum. Ugyanakkor az itt megjelenő írások színes tematikája, az elméleti jártasság szélesedő horizontja a pályakezdő kutatók értékelő képességeit gyarapítja, alkalmassá téve őket arra, hogy a későbbiekben maguk is sikerrel jelenjenek meg nemzetközi fórumokon. Reményeink szerint az új rovat felkelti majd a rendészet irányító és végrehajtó
szakembereinek a figyelmét is, akik tapasztalatokat gyűjthetnek arról, miként lehetséges a praxisban felhasználni a tudományok eredményeit, és hogyan lehetséges a gyakorlat támogatására partnert keresni a kutatókban. A Nemzetközi Rendészeti Figyelő bemutatkozó száma a Rendészettudományi Doktori Iskola hallgatóinak munkáit adja közre. A recenziók három téma köré csoportosíthatók:
• a rendészeti igazgatás és a biztonság modern megközelítése;
• a hatékonyság és a törvényesség, mint a rendészet legitimációjának alapja;
• a rendészet feladatai világjárvány idején.