Cél: A tanulmány elkészítésének célja az egyes országok magánbiztonsági szektorának kialakulását elemezve betekintés nyújtani a biztonságipar sok esetben eltérő fejlődésű, de számos azonosságot mutató mindennapjaiba.
Módszertan: A tanulmány az érintett államok kutatóinak tudományos munkáit segítségül hívva, esetenként meghökkentő vagy akár követendő külföldi példák és gyakorlatok ismertetésével nyújt betekintést Észtország, Mexikó, Dél-Afrika, Ausztrália, Anglia és Kanada magánbiztonsági szektorának működésébe, valamint a nemzetközi jog által csak kevéssé szabályozott katonai magánvállalatok nemzetközi tevékenységébe.
Megállapítások: A szerző az egyes nemzetek magánszektorainak – rezsimeket, államokat erősítő vagy gátló – működését vizsgálva bizonyítja, hogy míg a szektort övező politikai viták nagyrészt hasonló tartalmúak, addig az azokra adott válaszok államonként, nemzetenként is eltérő képet is alkothatnak.
Érték: A biztonságipar fejlődését és működését, talán még a témával foglalkozók számára is újszerűen bemutató tanulmány a magánbiztonság angolszász szakirodalmában jelen lévő meghatározó trendek mellett olyan fogalmakat is értelmez, mint a csomóponti kormányzás, a lehorgonyzott pluralizmus vagy a globális észak és dél, illetőleg a magánbiztonság nemzetenként eltérő elméleti tartalmát is megvizsgálja.

Hungary is one of the best examples to represent the manifestation of hydrological extremes. Studying the history of Hungarian water management and examining our present show how water management has developed. As time passes, changing job scopes and the expansion of available tools are recognisable. During the development, water management experts have been heading from ad hoc interventions to coordinated complex planning and in the meanwhile the process shows in which direction the focus points have changed. The aim of this paper is to explore the way Hungarian water management is heading under the changing circumstances. It examines the place and role of Hungary in the development of water management. The author researches the correctness of the direction of development and the change of focus points in comparison with other countries. Building on past experiences, this paper seeks the answer for the question how water management will be in the future. Research results provide guidance on how Hungarian water management can be at the forefront of future modern water management.

International cooperation facilitates the development of water management. In many cases, development does not necessarily require the invention of new things, but the exploration and implementation of good practices that have already proven themselves in other parts of the world. Knowledge sharing improves theory and helps to find appropriate practical solutions. From time to time, it may be useful to examine the state of development of water management in comparison with other countries. Climate change and demography turn attention to water management and collaboration. The authors of this article examine and compare the water management of Hungary and Rio Grande do Norte. Both places face similar challenges in many aspects. The main objective of this article is to recommend future development directions in terms of water management. Research results might stimulate further common cooperation between the countries and work on international projects. The authors examined and compared the climatic and hydrological conditions, organizational structure and the challenges, water management needs to face.

A szerző áttekintést nyújt a szabálysértési jog fél évszázados fejlődéséről Magyarországon.

A szerzők áttekintést nyújtanak a holttest-azonosítási technológiák és eljárások 140 éves fejlődéséről.

A szerző átfogó áttekintést nyújt a rendészettudomány fejlődéséről és legfontosabb szereplőiről Magyarországon.

A szerzők áttekintést nyújtanak a terrorizmusellenes büntetőjogi jogszabályok fejlődéséről az elmúlt évtizedben.

A szerző áttekintést nyújt a DNS-elemzés fejlődéséről és potenciáljáról a bűnügyi nyomozásban.

A rendészettudomány tradicionálisan birtokában van azoknak az ismereteknek, ismertető jegyeknek, amelyekkel elhatárolhatjuk más tudományágaktól, és illusztrálhatjuk fejlődésének történetét.

Sok tanulmány és dolgozat született már arról, hogy honnan indult, mit jelent, illetve miként és mivé fejlődött a szervezett bűnözés. Mint ahogy azzal is sokan foglalkoztak már, hogy az egyes rendvédelmi szervek hogyan fejlődtek, milyen jellemző stádiumok jelentek meg működésük során. Arról azonban már kevesebbet lehet olvasni, hogy ez a két dolog milyen kölcsönhatásban áll vagy állt egymással, pontosabban a szervezett bűnözés, valamint annak a fejlődése milyen hatásokat gyakorolt a rendvédelmi szervekre, milyen szervezeti változásokat generált egy-egy kiemelt bűncselekmény vagy egy-egy új elkövetési módszer. Jelen dolgozatban a szervezett bűnözés fogalmának és jellemzőinek meghatározását követően ezúttal az kerül bemutatásra, hogy a fejlődését és változásait milyen események, körülmények határozták meg Magyarországon, illetve milyen ideiglenes vagy állandósult szervezetek vették fel a harcot ezekkel a jelenségekkel. Végül pedig a szervezeti hatások mellett azok a képzési lehetőségek kerülnek ismertetésre, amelyek a rendvédelem működésének hatékonyságát segítették elő.