Cél: Jelen tanulmányban a szerző ismertetni kívánja „A rendőrtiszthelyettes-képzés oktatásmódszertani fejlesztése” című kutatás során alkalmazott kérdőív egyes kérdéseire adott válaszokat. A kutatás célja megvizsgálni a rendőrtiszthelyettes-képzésben alkalmazott didaktikai módszereket és annak fejleszthetőségét. A kérdőív kérdései a Microsoft Forms Office alkalmazásba kerültek elhelyezésre, és a link megküldésével juttatta el a szerző a célszemélyekhez.
Módszertan: A kutatás a szerző saját oktatási tapasztalataiból, a rendőrtiszthelyettes-képzés történeti áttekintéséből, nemzetközi kitekintésből, hazai társszervek gyakorlatából, dokumentumok elemzéséből, kérdőíves felmérésből és interjúkból áll.
Megállapítások: A válaszadók a közrendvédelmi szolgálati ág vezetői, beosztottjai, illetve a rendőrképzéssel foglalkozó intézmények oktatói, kiképzői és rendőrtanulói, összesen 1421 fő. A válaszadók nagy számából és a válaszokból megállapítható, hogy a rendőrképzés megújítása időszerű, és a gyakorlatorientáltságot növelni kell. A válaszadók háromnegyede tanult intézkedéstaktikát, amely alapján saját tapasztalataiból merítette a véleményét. A válaszokból azt a következtetést lehet megállapítani, hogy az 1990-es évek második felében kialakított és bevezetett Intézkedéstaktika tantárgynál alkalmazott oktatási módszert célszerű kiterjeszteni a rendőrképzésre, mert az nagymértékben segíti a rendőrtanulók beilleszkedését a különböző szolgálati helyekre. Növelni kell a szituációs gyakorlatok számát, valamint okos eszközök alkalmazását is be kell vonni a képzésbe. A válaszadók véleménye alapján lehetséges modellezni és modulokba oktatni a rendőri munkához szükséges ismereteket.
Érték: A kérdőívre adott válaszok arra engednek következtetni, hogy változtatni kell a rendőrtiszthelyettes-képzésben alkalmazott didaktikai módszereken. A további kutatások tárgya lehet az új didaktikai módszer kidolgozása. A rendőrtiszthelyettes-képzésben új didaktikai módszer alkalmazása paradigmaváltást jelentene.

Cél: A határrendészeti tisztképzés elmúlt harminc évi eredményének összefoglalása mellett elődlegesen a jelenlegi társadalmi és szakmai kihívásoknak megfelelő képzési módszerek, nehézségek, kihívások bemutatása, illetve a jövőbeni képzési rendszerre vonatkozó elképzelések vázolása. A jövőbeni határrendészeti tisztképzés alapjait képező Magyarország Nemzeti Integrált Határigazgatási Stratégiájában foglaltak és a határrendészeti tevékenység globális, európai uniós és kontinentális szerepének összevetése egy új, gyakorlatorientált képzési forma bemutatásával. Kiemelt cél olyan újszerű technológiák oktatásban történő bemutatása, mint a biometria, mesterséges intelligencia vagy a robotika.
Módszertan: A publikáció elsődlegesen a tapasztalatok alapján összegyűjtött eredmények feldolgozására kíván fókuszálni, illetve e mellett az Európai Unió és a hazai határrendészeti kihívások számbavételével próbálja megközelíteni a határrendészeti tisztképzés jelenét és jövőjét.
Megállapítások: A határrendészeti tisztképzés folyamatosan fejlődött az elmúlt harminc évben és ezt a fejlődést érdemes tovább gondozni. A cél azonban már az, hogy új módszerekkel gazdagítsuk az oktatói repertoárt, és egyértelműen nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nemzetközi tapasztalatok feldolgozására.
Érték: Az egyetemi határrendészeti tiszti oktatás eredményeként olyan menedzserszemléletű vezetők képezhetők, akik a jövőbeni kihívások esetén is képesek lesznek önállóan megállni helyüket nemcsak az államhatárhoz kapcsolódó, hanem a schengeni térség teljes mélységében zajló, a biztonság és jog térségéhez kötődő feladatok tekintetében is.

Cél: A gyermekbarát igazságszolgáltatás koncepciójának, a gyermeki jogok igazságszolgáltatásba történő beépülésének sikere aszerint mérhető, hogy egy eljárás az abban érintett gyermek számára traumatizáló-e, képes-e az a gyermek jogait és szükségleteit minden percében szem előtt tartani, érvényesíteni. Működhet-e ez csak jogszabályok alapján, elégséges-e a markáns eljárási szabályok meghatározása, avagy az igazságszolgáltatás és a rendőrség világához oda kell engedni, és be kell vonni abba a gyermekvédelem eszköztárát.
Módszertan: A gyermekkihallgatás mint speciális szakértelem megjelenésének bemutatása általános jogszabályi és módszertani kitekintéssel, elsődlegesen a rendőrség szemszögéből vizsgálva azt.
Megállapítások: A tanulmány bemutatja hazánk gyermekbarát igazságszolgáltatás egy speciális szegmenséért tett lépéseit.
Érték: A jogszabályi keretek szükséges, de nem elégséges feltételei a gyermek legfőbb érdekének 1 biztosításához az eljárások során. A hozzáértő, a speciális és készségszintű szaktudás birtokában lévő szakember az, aki a gyermekbarát, gyermekközpontú működést ténylegesen megvalósíthatja.

Janza Frigyes 1947. április 8-án látta meg a napvilágot Újpesten. 1971-től számos beosztásban dolgozik a Belügyminisztériumban. Ez azt jelenti, hogy eddigi életének közel 70%-át belügyesként élte le. Volt polgári alkalmazottként állatorvos Dunakeszin, a BM Kutyavezető-képző Iskolán, működtetett állatkorházat, majd hivatásos tisztként az iskola parancsnoka lett. Sikert siker követte, amihez hozzányúlt, ott valami új, valami csoda született. A kutyatenyésztés és a szolgálati kutyavezetők ki- és továbbképzésének meghatározó alakja lett hazánkban, Európa-szerte elismert és keresett szakemberré nőtte ki magát. Alig néhány év elteltével a rendőrségi szolgálati kutyavezetők több alkalommal az élen végeztek a Kábítószerkereső-kutyák és a Robbanószerkereső-kutyák Európa-bajnokságain. Neve egybekapcsolódik a hazai lótenyésztés hagyományainak felélesztésével is. A Szolgálati Állatfelügyelet vezetőjeként felügyelte a somogysárdi lovasbázisoson folyó szakmai tevékenységet, és létrehozta a Köztársasági Nemzeti Lovas Díszegységet. Az „Etológia” című monográfiája a mai napig is az egyik leggyakrabban forgatott forrásanyag a szakma művelői körében. Innovatív, kreatív gondolkodásmódjára, az oktatás és a képzés terén elért kiemelkedő eredményeire hamar felfigyelt a Belügyminisztérium vezetése. Így nem csoda, hogy 1998-ban a BM Oktatási Főosztályának vezetőjévé nevezték ki. Bár sohasem szakadt el eredeti szakmájától, a mai nemzedék már inkább a rendőrképzés, és főleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása és működtetése terén végzett iskolateremtő tevékenysége miatt tiszteli. Ma a Belügyminisztérium oktatási főszemlélőjeként a rendészeti szakterület oktatási, képzési, továbbképzési rendszer dinamizálásában működik közre, s fáradságot nem ismerve, töretlen lelkesedéssel munkálkodik egy jobb, a kor kihívásainak megfelelő rendszer modernizációján. Kiemelkedő szakmai munkájáért, oktatási és tudományszervezési tevékenységéért kapott elismeréseit felsorolni aligha lehet. Többek között tulajdonosa a Kertész Imre-díjnak, a Szabó András-éremnek, a címzetes egyetemi tanári címnek, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének, a Szent György Érdemjelnek, a Hűség a Hazához Érdemrend Nagykeresztnek, a Kiváló Tudományos Munkáért Emlékéremnek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusa 2020. júliusi ülésén egyhangú szavazással az intézmény díszpolgárává választotta, továbbá az egyetem alapításában és működtetésében is kiemelkedő szerepvállalásáért Kossuth-colt ajándéktárggyal is elismerték. Az interjúban a Belügyi Szemle főszerkesztője, az interjúalany több évtizedes harcostársa arról kérdezte prof. dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagyot, hogy miként és miért váltotta fel állatorvosi hivatását a közszolgálati humánerőforrást fejlesztő hivatással.

COVID has had an immense impact on HRM. The aim of this paper is to examine international responses and detect best practices. We analyse a variety of methods, techniques, trends and ideas from all over the world. Insights from Hungary, Austria, Germany, Spain, Italy, Portugal, the Netherlands, the United Kingdom, Ireland, the US and Canada are considered. Work has been transported to virtual space. Home office has grown into being the engine of public service development. It is likely that the future will be characterised by hybrid models. Online operation is intertwined with numerous issues, such as: simplification and increased efficiency of procedures, legal regulation of the transformation and data protection. Numerous questions require our answer as regards the use of virtual space: How will teamwork function? What adjustments are required in learning and development schemes? What is the new role of leaders? How can we assure mental health? How do we promote resilience? Another trend concerns digitalisation of recruitment and selection. Digitalisation is spilling over to the neighbouring areas, such as job branding, mobility management and onboarding. How will the post-COVID era look like? The scale of HRM changes ranges from mere adjustment to paradigm shift. Areas of utmost importance include: consequences of accelerated digital transformation, growing importance of IT skills, new methodology for learning and development, demand for resiliency, sustainable development, efficiency, social dialogue as well as restoration of trust between employer and employee. Public service has to adapt to the modified socio-economic environment. Its structure and functioning require reform. This process incorporates the hope that digitalisation can bring qualitative changes in the functioning of public service. COVID has also brought about a chance to take advantage of the possibilities digital technology can offer. It has enabled us to reinvent the functioning of the state on a higher level.

In the publication, I present the didactic methods used in the training of deputy police officers, the amount of time spent on training, the number of students in the training, and the proportion of theory-practice. I will explain whether the different generations are taken into account during the training, and whether smart tools are used, as well as the availability and quality of personal and material conditions.

Lengyelországban a rendőrség és általában a fegyveres szervek, a határőrség, a lengyel fegyveres erők rendszerváltás utáni népszerűsége töretlen. A lakosság nagyobb része bizalommal tekint a rendőrségre és azt, egy az állampolgárok biztonságát védő, az állampolgárokat szolgáló szervezetnek tekinti. A kommunizmus évtizedeiben, mint minden, a keleti blokk országaiban működő rendőrség a párt irányítása alatt tevékenykedett, és fő feladata a szocialista államrend védelme volt. Működését áthatotta a teljes politikai befolyás. Ebben az
időszakban az állampolgárok szolgálata helyett a párt hatalmának megőrzése volt az egyik fő feladata a lengyel rendőrségnek is. A kommunizmus évtizedeiben többször léptek fel a rendőrök brutálisan a rendszerrel elégedetlen békés tüntetőkkel szemben, például 1970 decemberében a gdyniai rendőrsortűznek 18 halálos áldozata volt, vagy a rendszerkritikus Jerzy Popieluszko plébánost szintén rendőrök ölték meg 1984-ben (Domány, 1999). A rendszerváltozás után ebből a rendőrségből kellett egy európai színvonalú, szolgáló és védő, jól működő, átlátható, elszámoltatható, az állampolgárok biztonságára vigyázó rendőrséget felépíteni. Számomra úgy tűnik ezt a célt sikerült elérni Lengyelországban.

Sok tanulmány és dolgozat született már arról, hogy honnan indult, mit jelent, illetve miként és mivé fejlődött a szervezett bűnözés. Mint ahogy azzal is sokan foglalkoztak már, hogy az egyes rendvédelmi szervek hogyan fejlődtek, milyen jellemző stádiumok jelentek meg működésük során. Arról azonban már kevesebbet lehet olvasni, hogy ez a két dolog milyen kölcsönhatásban áll vagy állt egymással, pontosabban a szervezett bűnözés, valamint annak a fejlődése milyen hatásokat gyakorolt a rendvédelmi szervekre, milyen szervezeti változásokat generált egy-egy kiemelt bűncselekmény vagy egy-egy új elkövetési módszer. Jelen dolgozatban a szervezett bűnözés fogalmának és jellemzőinek meghatározását követően ezúttal az kerül bemutatásra, hogy a fejlődését és változásait milyen események, körülmények határozták meg Magyarországon, illetve milyen ideiglenes vagy állandósult szervezetek vették fel a harcot ezekkel a jelenségekkel. Végül pedig a szervezeti hatások mellett azok a képzési lehetőségek kerülnek ismertetésre, amelyek a rendvédelem működésének hatékonyságát segítették elő.

A szerző áttekintést nyújt a magyarországi nemzetbiztonsági oktatásról és tantervekről 1990 és 2017 között.