Hazánkban valamivel több mint másfél évszázados múltra tekint vissza az ügyészségi szervezet. Habár előfordult, hogy egyes történelmi korokban feladatait, funkcióit, szerepköreit torzították az aktuális hatalmi érdekek, az 1989-es rendszerváltozást, illetve hazánk európai uniós csatlakozását követően elmondhatjuk: napjaink ügyészségi szervezete egy demokratikus jogállamhoz méltó, a digitális kor kihívásaihoz megfelelően alkalmazkodó, a tudomány és gyakorlat eredményeit egyaránt felhasználó szervezetként jellemezhető. E havi interjúnk keretében prof. dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr engedett betekintést az uniós igazságügyi együttműködés megvalósulásának gyakorlatába, a Legfőbb Ügyészségnél és az ügyészi szervezetnél zajló informatikai fejlesztésekbe, illetve a Legfőbb Ügyészség aktív közreműködésével megalkotott 2017-es, a büntetőeljárásról szóló törvény jogalkotói szándékának beválásába. Főügyész úrral Dános Valér főszerkesztő és Szabó Csaba főszerkesztő-helyettes beszélgetett.

A polgári és a haditechnikai felhasználású eszközök jogi szabályozása marginális, nem különösebb jelentőséggel rendelkező területnek tűnhet. Ez a szabályozás ugyanakkor szektorálisan jelentősnek tekinthető, különösen az egyes szektorokon belül, így a polgári lőfegyverekkel és tartozékaikkal, illetve a haditechnikai termékekkel foglalkozó szervezetek számára. A szabályozás ugyanakkor egy átfogó, több európai uniós és magyar jogszabályból álló, viszonylag szűk körű jogalkalmazói gyakorlattal rendelkező rendelkezéshalmazt alkot, amelynek részletes magyar vizsgálatára eddig még egyáltalán nem került sor.

A szerző áttekintést nyújt a verbális bűncselekményekkel szembeni védelem jogalkotásról és jogi gyakorlatról Magyarországon.

A szerző áttekintést nyújt az Európai Unió összetett kiberbiztonsági programjáról, mely fokozza az uniós polgárok és vállalkozások kiberbiztonságát.