„Infokommunikáció nélkül nehéz elképzelni az életünket a 21. században, hiszen az internet nélkül ma már fiziológiai szükségleteinket sem mindig tudjuk kielégíteni, ám az ezeket biztosító infrastruktúrák masszív támadásoknak lehetnek kitéve. A kiberbiztonság és kiberhadviselés aktuális kérdéseiről a Ludovika Szabadegyetem előadásán beszélt Kovács László dandártábornok, a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar egyetemi tanára és a Magyar Honvédség Parancsnokságának kibervédelmi szemlélője”. Az előadáson olyan alapfelvetések, a mindennapi életünket átszövő, meghatározó körülmények biztonságát veszélyeztető jelenségek merültek fel, amellyel jobb, ha minél szélesebb körben tisztában vagyunk. Tábornok úr az előadását azzal a kérdéssel kezdte, hogy el tudjuk-e képzelni az életünket félóra áramkimaradással. Azt a szituációt, hogy hazaérkezve nem kapcsolunk lámpát, nem nézünk tévét, nem hűtött üdítőt fogyasztunk. Vajon hányan vagyunk képesek erre? A hallgatóság az előadás kezdetétől a végéig néma csendben, megfeszült figyelemmel hallgatta tábornok urat. Arról, hogy mi is az a kiberhadviselés, mióta beszélhetünk róla, mekkora jelentősége van a kiberbiztonságnak a hétköznapi életünkben, kérdeztük Kovács László dandártábornok urat.

Cél: A tanulmány célja, hogy a Nemzeti Kibervédelmi Intézet által 2020- ban országosan végzett lakossági kérdőív eredményein keresztül bemutassa, milyen jelentőséggel bír a kiberbiztonság a mai magyar társadalomban, miként befolyásolják azt szociodemográfiai tényezők és a biztonságtudatosság egyes elemei.
Módszertan: A dolgozat a Magyarországon végzett lakossági felmérés eredményeinek, a témában megjelent szakirodalomnak a feldolgozásával, elemzésével, összevetésével összegzi a vizsgálat célját képező biztonságtudatosságot, biztonsági szokásokat.
Megállapítások: A kitöltött kérdőívek feldolgozását követően többek között megállapítható, hogy a nemek eloszlása tekintetében inkább a férfiakra jellemző a legfrissebb IT-hírek olvasása, a jelszavak rendszeres frissítése, amely szokást a magasabb iskolai végzettség is jelentősen befolyásolt. Az idősebb generáció képviselői biztonsági okokból elsők között végeznek frissítéseket, veszik igénybe az ezirányú automatikus rendszereket, alkalmazásokat. A női felhasználók pedig – jelen felmérés tükrében – kevesebb olyan információt osztanak meg magukról, amelyek révén hamis profilt lehetne róluk készíteni.
Érték: A Nemzeti Kibervédelmi Intézet által kivitelezett felmérés kiértékelése, elemzése valódi érték, nélkülözhetetlen alapja a jövőbeni hasonló témájú felméréseknek és a nemzeti kiberbiztonsági stratégia fejlesztésének, illetve annak céljaihoz illeszkedő beavatkozások és akciótervek kidolgozásának.

Az információ- és kommunikációtechnológián alapuló ipari forradalom nem csak az egyre növekvő mértékű digitalizációt, hanem az azzal járó biztonsági kockázatokat és az utóbbiból következő gazdasági károkat is magával hozza. A védekezést nehezíti, hogy egyes előrejelzések szerint 2021-re világszinten 3,5 millió betöltetlen kiberbiztonsági pozícióval kell számolnunk. Ez a munkaerőpiaci helyzet pedig nemcsak technikai, hanem stratégiai és szakpolitikai kérdéseket is felvet. Az innovációt nem lineáris folyamatként modellező Triple Helix
modellből kiindulva ezt a technológiai fejlődés által indukált hiányt az egyetemek, az állam és a vállalatok kapcsolatain, partnerségi viszonyán keresztül is vizsgálhatjuk. Ennek alapja, hogy egyrészt a területen nélkülözhetetlen tudás, illetve az ipari igények is folyton változnak, ugyanakkor az felsőoktatási keretszámok és a közoktatási orientáció is állami feladat. Jelen tanulmány a felsőoktatási tanulmányaik mellett extra fejlődésre és megmérettetésre motivált hallgatók számára a három szektor kooperációjában megvalósult szimulációs versenyt,
mint a felsőoktatási tehetséggondozás egyik hatékony eszközét mutatja be. A harci játékokból kifejlődött stratégiai szimulációs versenyek nemcsak tudás, hanem készségfejlődésben is segíthetik a résztvevőket. A kutatás módszertani alapját – a szakirodalom feltárása mellett –a Nemzeti Közszolgálati Egyetem azon hallgatói körében végzett kérdőíves felmérés és félig strukturált interjúk jelentik, akik részt vettek a „Nemzeti Kiberverseny 2019 – Fix the System!” kihíváson. A felmérés eredményei alapján a hallgatók döntő többségének tudatos karriertervezését megerősítette a kihíváson való részvétel. Mind az egyéni, mind a csapatteljesítményükkel elégedettek voltak a válaszadók, ugyanakkor legtöbben a csapatmunkát jelölték meg a verseny Achilles-sarkaként, ahová a jövőben a legnagyobb hangsúlyt kell fektetniük. Megítélésük szerint pályaorientációjuk és elméleti tudásuk mellett olyan készségeik is erősödtek, mint a stratégiai döntéshozatali eszközök ismerete, a gyors reagálóképesség vagy a kríziskommunikáció. A résztvevők fontosnak tartják ezek megjelenését a fejlődésükben, így az egyetemi oktatásba történő beemelésüket is. Ugyanakkor a szimulációs versenyeket továbbra is a legmotiváltabb hallgatók formális intézményrendszeren kívüli megmérettetésének tekintik, így biztosítva a flow élményt.

A szerző áttekintést nyújt az Európai Unió összetett kiberbiztonsági programjáról, mely fokozza az uniós polgárok és vállalkozások kiberbiztonságát.