A családon belüli erőszak szankcionálására természetesen korábban is volt lehetőség, azonban 2013. július 1. napjától a magyar Btk. önálló bűncselekményi tényállásban és kibővített tartalommal rendelkezik a hozzátartozók sérelmére elkövetett bántalmazásokról. Jelen tanulmány bemutatja a szabályozás lényegét, az elmúlt tíz év statisztikai adatait, illetve a jogalkalmazás során felmerült nehézségeket és jó gyakorlatokat.
Cél: A tanulmány célja a kapcsolati erőszak bűncselekmény országos joggyakorlatának és tanulságainak első összegző ismertetése.
Módszertan: A tanulmány hátterét képező kutatások módszertanát kriminálstatisztikai és jogszabályelemzés, kerekasztal, fókuszcsoport, mélyinterjúk és iratvizsgálatok képezték.
Megállapítások: Számos teendő fogalmazódik meg a jövőre nézve, többek között: utóvizsgálat lefolytatása, egységes joggyakorlat kialakítása, ORFK utasítás népszerűsítése, gyermekvédelmi jelzőrendszer felelősségvállalásának növelése, célirányos oktatások és képzések szervezése, szakmai együttműködések és a sértetti felvilágosítás erősítése, a büntetéskiszabási gyakorlat szigorítása, valamint a kommunikációs irányok megváltoztatása szükséges.
Érték: A bűncselekményi tényállás első tíz évének számos aspektusból történő összefoglaló elemzése segít levonni a következtetéseket és megtalálni a követendő irányokat.

Cél: Már korábban is számos, büntetőjogi és kriminalisztikai tanulságokkal bíró cikk jelent meg a Belügyi Szemlében. A régi-új rovatként újraindított „Érdekes bűncselekmények, tanulságos nyomozások” rovat több szempontból is különös és jövőbe látó gondolatként született meg a Szerkesztőség égisze alatt. Munkásságuk során maguk a szerkesztők is sok olyan jellegű eseménnyel találkoztak, amelyet később szakavatott bűnügyes kollégák vetettek papírra, és ezen esetek többségükben jó alapot szolgáltattak egy-egy leíró vagy empirikus tanulmány elkészítéséhez, amelyek hozzájárultak a leendő nyomozó kollégák felkészítéséhez, vagy éppen az adott ügy jogi szempontból történő feldolgozásához. További célként került megfogalmazásra, – hasonlóan a Belügyi Szemle korábbi lapszámai azonos című rovatában megjelent esetleírásokhoz – hogy az új rovat keretein belül megjelenő tanulmányok hasznosíthatók legyenek a büntetőjogi és kriminalisztikai szemináriumokon. Az újrainduló rovattal tehát egyfajta hiánypótló szerepet is betölteni kíván a szerző, ezzel is hozzájárulva a rendvédelmi- és a joghallgatók praxisorientáltabb felkészítéséhez.
Módszertan: A tanulmány egy elemző és leíró jellegű elméleti kutatás, amely a vizsgált esetleírás dimenzióit mutatja be.
Megállapítások: A szerző a tanulmány közzétételével egy olyan érdekes bűnügyet és annak felderítését ismerteti, amely a szélesebb közvélemény körében is érdeklődésre tarthat számot, de az olvasók, a kutatók, és a hallgatók is profitálhatnak az eset feldolgozásából, elemzéséből. Az új cselekmények azonosítására a társadalom, a rendőrség, a politika új szavakat, kifejezéseket alkotott: hackelés, gyermekpornográfia, phishing, dark web, adathalászás, rosszindulatú programok.
Érték: Az esetleírás konkrét bűncselekményt dolgoz fel, az elkövetett cselekmények jogi megítélése és nyomozása, sikeres felderítés, valamint a levonható tanulságok figyelembevételével. Jelen tanulmányban olyan, a Büntető Törvénykönyvben nevesített magatartásokat mutat be a szerző, amelyek esetében nem feltétlenül szükséges a kibertér felhasználása, azonban a már elkövetett cselekményekből további, büntetendő magatartási formák bontakozhatnak ki.

A szerző áttekintést nyújt a dél-dunántúli állatkínzás eseteiről.

Egy konkrét eset bemutatásával a szerző áttekinti a bizonyítékok bemutatásának és felsorakoztatásának szerepét a magyarországi bűnügyi nyomozásokban.

A nemzetközi és magyar tapasztalatokra összpontosítva a szerző áttekintést nyújt az informatikával kapcsolatos bűncselekményekről és a Bitcoin-jelenségről.

A szerző áttekinti az uzsorával kapcsolatos vizsgálati intézkedéseket Ózdon.

A szerző áttekintést nyújt azokról a bűncselekményekről, amelyeket egy jogellenes helyzet fenntartása által követtek el Magyarországon.

Az utazó betörésekre összpontosítva az adatgyűjtés informatikai környezetben történő kiaknázására, a szerző áttekintést nyújt az informatikai eszközök vizsgálat során történő felhasználásáról.

A szerző áttekintést nyújt a kriptovaluták lehetséges bűncselekményeiről az alkalmazandó rendészeti válaszok mentén.