Cél: A publikáció célja, hogy áttekintést nyújtson a skót rendőrség felvételi rendszeréről, kiegészítése az Egyesült Királyság rendőri erőinek bemeneti követelményeivel foglalkozó hazai publikációkat.
Módszertan: A kutatás a vonatkozó szakirodalom feldolgozásával valósult meg.
Megállapítások: A kutatás révén feltárásra kerültek a skót rendőrség toborzásának hangsúlyos területei, a kiválaszthatósági feltételek, valamint az alkalmasságvizsgálati kritériumok, s ezek összességével átfogó rendszerkép jött létre.
Érték: A publikáció legfőbb értéke, hogy bővíti a témával foglalkozó hazai szakirodalom ismeretrendszerét, emellett az adatok összehasonlító elemzéshez és további kutatáshoz is felhasználhatók.

Cél: A rendőrségre stabil célok, értékrendek és szabályrendszer jellemző. Sajátos szervezeti kultúrával rendelkezik, melyhez egyre nagyobb kihívás megtalálni azt a populációt, aki szocializálódni tud a speciális miliőbe, és rendőri identitást szeretne kialakítani. A rendőrségi utánpótlás két fontos szegmensét tekintjük át tanulmányunkban. A toborzás, a beválás és a személyi állomány
megtartását befolyásoló generációs és motivációs aspektusokat. A nemzetközi szakirodalom alapján ismertetjük a generációs különbségek hatásait, illetve a motivációs háttérre vonatkozó pilot kutatás eredményeit mutatjuk be. Célunk volt, hogy feltárjuk a rendőri állomány szervezet iránti elköteleződését, valamint a háttérben meghúzódó mögöttes tartalmakat.
Módszertan: Az összeállított kérdőívünket legalább 1–2 éve rendészeti diplomát szerzett rendőrtisztek (n=101 fő) töltötték ki. A kérdések a rendőrség megtartó erejére, valamint a külső és belső motivációs faktorokra vonatkoztak.
Megállapítások: Az eredmények szerint a pályán maradás legfőbb oka elsődlegesen az anyagi kényszer, valamint a hivatástudat. A munkamotivációs faktorok közül kiemelkedő a kihívás és sikerélmény, valamint a pozitív erkölcsi státusz megélése. Hosszú távon az anyagi vonatkozások, a nyugdíjkorhatár csökkenése, valamint az előrelépési lehetőségek kie melt motivációs faktorok.
Érték: Ugyan az empirikus eredmények nem alkalmasak messzemenő következtetések levonására, viszont lehetőséget adnak a kérdéskör mélyebb átgondolására.

Cél: Az emberkereskedelem és kényszermunka törvényi tényállásának 2020-ban történt módosítása a kialakult és kúriai döntésekkel megerősített jogalkalmazói gyakorlat átgondolását tette szükségessé. Bár a módosítást életre hívó törvény indokolása szerint a változtatás a szabályozás koherensebbé és átláthatóbbá tételét tűzte ki célul, a gyakorlat – egyelőre – értelmezési nehézségekkel küzd. A tanulmány ebben a helyzetben igyekszik megoldási javaslatokkal segíteni az alakuló joggyakorlatot.
Módszertan: A tanulmány az emberkereskedelem és kényszermunka miatt indult egyes büntetőeljárásokban észlelt jogalkalmazói bizonytalanságokból azonosítható, jellemzőnek látszó kérdésekre adható válaszok átgondolásával tesz kísérletet a gyakorlati munka támogatására.
Megállapítások: A téma összetettségére, az egyes büntető ügyek egyedi jellemzőire figyelemmel számos azonosított problémára jelen tanulmányban nem adható válasz, így kizárólag a legtöbbször visszatérő dilemmák kerültek górcső alá.
Érték: A szabályozás hátterében álló jelenség komplexitása, és a gyakorlat kiskorúsága nyilvánvalóvá teszi, hogy a témával újra és újra foglalkoznia kell a szakembereknek.

A publikáció a német rendőrségek – összesen 19 különálló szervezet – felvételi rendszereiből mutat be különböző követelményeket és kiválasztási eljárásokat. Röviden feldolgozza a toborzás néhány megoldását, az egészségügyi és más alkalmassági elvárások meglétének ellenőrzését. Az olvasó megismerheti a felvételi vizsgák több sajátosságát a tiszthelyettesi és a tiszti állománykategóriák esetében. A szerző az összehasonlító módszertan alkalmazásával elemzi az egyes német rendőrségek felvételi rendszerében megjelenő azonosságokat és eltéréseket.

A szerző áttekintést nyújt a terrorista szervezetek nemrégiben kidolgozott toborzási stratégiáiról.

A társadalom tagjai számára a kiber tér a kommunikáció és a mindennapi cselekedetek elválaszthatatlan részévé vált, ezzel is hozzájárulva a globális információs társadalom megjelenéséhez és működéséhez. Attól függően, hogy az egyes generációk életük mely része során találkoznak az információs és kommunikációs technika eszközeivel, különböző szintek, készségek, képességek és elvárások tapasztalhatók náluk. Az Y és Z generáció, és most az alfa generáció tagjai is teljesen eltérő értékrenddel és alkalmazkodási készséggel rendelkeznek, mint elődjeik. A nemzetbiztonsági szolgálatok szempontjaiból fontos ezen generációk és szociális csoportok főbb jellemzőinek vizsgálata, mivel – egyebek között – a nemzetbiztonsági szervezetek újonnan toborzott tagjai is a társadalom tagjai. A nemzetbiztonsági szolgálatok hagyományos értékeken, ismereteken és korosztályi sajátosságokon alapuló hatékony működésének biztosítása céljából fontos egy olyan optimális toborzási rendszer kialakítása, amely megfelel a következő generációk igényeinek, és képes azok figyelmének felkeltésére, valamint alkalmasságuk felmérésére. A jelen tanulmány célja a kihívások főbb csoportjainak azonosítása, és olyan megfelelő megoldások kialakítása, amelyek mindegyik nemzetbiztonsági szolgálatnál növelik a hatékonyságot a kiválasztási és toborzási műveletek során.