Cél: E tanulmány célja egyfelől annak vizsgálata, hogy a szankció mint jogkövetkezmény hogyan értelmezhető egy olyan sajátos közigazgatási eljárásban, mint az állampolgársági igazgatás. Másfelől a tanulmány elemzi, hogy a hatályos állampolgársági jogban milyen módon értelmezhetjük az állampolgársággal összefüggő jogkövetkezményeket.
Módszertan: A tanulmány a korábbi és a hatályos állampolgársági törvények állampolgárság vesztési jogcímeinek összehasonlító jogi értékelését kísérli meg elvégezni. A szerző a rendelkezésre álló szakirodalomra, valamint saját szakmai tapasztalataira támaszkodott, statisztikai vizsgálattal kismértékben élt.
Megállapítások: A migrációs folyamatok erősödésének köszönhetően számos, az állampolgársági jogban is ismert és használt fogalom került előtérbe, úgymint az állami szuverenitás, az állampolgári biztonság vagy a társadalomra veszélyesség. Ennek köszönhetően a nemzeti jogszabályokban jól ismert jogintézmények is újabb értelmezést kaphatnak, amely által a jogrendszerben betöltött szerepük is jelentősen átalakulhat. Míg a történelmi gyökerű állampolgárságtól megfosztás esetében közismert annak – többnyire a jogkövetkezményektől eltérő, inkább politikai értelemben vett – büntető jellege, addig az állampolgárság visszavonása más szankciós tartalmat hordoz magában. Az adott kor jellemző környezete (társadalmi, földrajzi, gazdasági, katonai, vallási stb.) mindig is reakcióra késztette a jogalkotót, s nincs ez máshogy ma sem. A magyar állampolgársági igazgatásban hagyományosan léteznek szankciós jellegű jogkövetkezmények.
Érték: A tanulmány kimutatja és elemzi a szankciós igényt a jogterületen. A vonatkozó magyar törvények és külföldi példák nyomán újító gondolatokat fogalmaz meg, melyek a jövőben akár tovább is bővíthetők.