Cél: A sportrendezvényeken az események mindig egyedileg alakulnak, így tökéletes bizonyossággal nem lehet előre látni azokat. Kockázatelemzéssel, a körülmények pontos feltérképezésével azonban jó eséllyel azonosítani lehet a potenciális veszélyforrásokat, és ezáltal fel lehet készülni a prevencióra, a jogsértő magatartások megakadályozására, illetve megszüntetésére, eszkalációjuk megfékezésére.
Módszertan: A rendelkezésre álló szakirodalom, jogszabályi környezet és statisztikai adatok elemzése, valamint a Sportrendezvényeket Biztonsági Szempontból Minősítő Bizottság gyakorlatának résztvevő megfigyelése.
Megállapítások: A sportrendezvények biztonsága az elmúlt években sokat javult a változó jogszabályi környezet, az infrastrukturális beruházások, technikai fejlesztések és nem utolsó sorban az új biztonsági filozófia hatására. Mindazonáltal néhány területen célszerűnek látszik további fejlesztés, illetve a szabályozás átgondolása. Ezek közé sorolható a sportrendezvények látogatásától eltiltás, kitiltás, kizárás, illetve a beléptetés hatékonyabb és racionálisabb érvényesítése, a sportrendezvények biztonsági szempontból történő háromfokozatú minősítésének megreformálása, a spotterek (rendőri kapcsolattartók) tevékenységének fejlesztése, a pirotechnikai termékek jogellenes használatának eredményesebb megakadályozása, valamint a rasszista megnyilvánulások elleni hathatósabb fellépés.
Érték: A tanulmány a kockázatelemzés jelentőségének hangsúlyozásával, a gyakorlati tapasztalatokat is figyelembe véve törekszik a sportrendezvények biztonságának javítására.

Cél: A cikk célja, hogy bemutassa a külföldön már elfogadott, és széleskörűen alkalmazott, de Magyarországon még kevéssé ismert és használt önbevallásos kérdezéstechnikát.
Módszertan: A szerző rövid történeti áttekintés után ismerteti az önbevallásos kérdezéstechnika alkalmazási lehetőségeit a kriminológiai kutatásokban.
Megállapítások: Az eddigi eredmények bemutatása meggyőzően bizonyítja, hogy megfelelő módszertan alkalmazásával az önbevallásos kérdezéstechnika megbízható eredményeket produkál a bűnözéssel, bűncselekményekkel kapcsolatos adatgyűjtés során.
Érték: A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a megfelelő módszertani eljárásokat alkalmazva a self-reported technikával készült kutatások éppen olyan valid eredményeket hoznak, mint a hivatalos bűnügyi statisztikából származó adatok.

Cél: Az ökoszisztéma kockázatai sokrétűségének bemutatásán keresztül annak bizonyítása, hogy a klímaváltozás bűnügyi következményeinek vizsgálata speciális kriminológiai és büntetőjogi megközelítést igényel.
Módszertan: A társtudományok által a tudományos szakirodalomban a hagyományos publikálási szokásoktól eltérő sebességgel produkált új megállapítások és következtetések tematikus rendszerezése. Ennek során a mesterséges intelligencia biztosította forrásirodalom-lekérdezési technikák kipróbálása és alkalmazása.
Megállapítások: A klímaváltozás következményei elérik a bűnügyi tudományokat. Fontos definiálni a károkozások egymás közötti rangsorát, megállapítani a károk következményeinek kölcsönös hatásait, a károkozások közvetlen és közvetett következményeit, a közvetlen és a közvetett áldozatok által elszenvedett következmények jelen idejű és várható jövőbeli súlyosságát. Ezek a jelenségek nemcsak hierarchikusan, hanem hálózatosan is kapcsolódnak egymáshoz. Ahhoz, hogy a környezetvédelem a jelenleginél hatékonyabban tudjon működni, szükség van a morális, politikai és jogi felelősségnek a fentiek szerinti csoportosítására és differenciálására.
Érték: Annak bemutatása, hogy az ökocid kategóriába sorolható bűncselekmények elleni hatékony büntetőjogi fellépés csak a globálisan megnyilvánuló károk rendszerszemléletű feltárásával lehetséges.

Cél: A tanulmánykötet célja a kriminológiában, a büntető igazságszolgáltatásban, a rendőrség működésében, a büntetés-végrehajtásban és a jogrendszerben meglévő paradoxonok feltárása, bemutatása.
Módszertan: A szerző széles körű hazai és nemzetközi szakirodalom, valamint kutatási eredmények alapján mutat rá a vizsgált területeken érvényesülő ellentmondásokra.
Megállapítások: A kötet különböző témákkal foglalkozó tanulmányaiban közös, hogy közvetve vagy közvetlenül utalnak a szabadság és biztonság közötti ellentmondásra a demokratikus társadalmakban. A szerző álláspontja, hogy a kriminológia a társadalmi összefüggések feltárásával hozzájárulhat az ellentmondások jogállami követelményeknek megfelelő feloldásához, a kriminalitással kapcsolatosan a leegyszerűsítő nézetek ellensúlyozásához.
Érték: A könyv témagazdagságával, a szerző kritikai elemzéseivel gazdagítja a magyar kriminológiai gondolkodást.

Cél: A recenzió szerzője célként tűzte ki, hogy bemutasson egy újragondolt elkövetői tipológiát felvonultató tanulmányt, amely a szexuális emberölés vonatkozásában született. Az eredeti tanulmány szerzői sorra vették azokat az életellenes cselekményeket, amelyek sértettjei párkapcsolatban élő nők voltak, és áttekintették azokat a tipológiai rendszereket, amelyek erre a bűncselekményre reflektáltak. A szisztematikus áttekintés eredménye egy újabb perspektívájú femicídium tipológia.
Módszertan: Az ismertetett mű szerzői áttekintést nyújtanak az intim partner sérelmére elkövetett emberölések tipológiáiból, majd meghatározott szempontok alapján hasonlítják össze azokat.
Megállapítások: Az elemzések a korábbi tipológiák mellett leírnak egy újabb típust, ami a pszichopatológiai elkövető típusát eredményezi.
Érték: Az új elkövetői típus kiszélesíti a szexuális/intim partner sérelmére elkövetett emberölések spektrumát, amely új értelmezési lehetőségeket rejt magában.

Dr. Ambrus István a büntető anyagi jog, a compliance, illetve a digitalizáció büntetőjogi kérdéseinek nemzetközileg is elismert hazai kutatója. Kutatói munkáját végigkíséri a joggyakorlatban végzett munkásság, így oktatói tevékenysége során az elméleti háttér mellett szakmai tapasztalatait is át tudja adni a kriminológus hallgatóknak. Dékáni felkérésre 2022-től látja el az ELTE ÁJK Kriminológiai Tanszék tanszékvezetői feladatait. Az interjúból megismerheti az olvasó a hazai kriminológia mesterképzés sajátosságait, a képzés összetettségét, a hallgatók vegyes alapképzési hátteréből fakadó kihívásokat, illetve a tanszéken zajló kutatási munkát. Tanszékvezető úrral Fazekas-Pátyodi Szandra szerkesztőségi munkatárs beszélgetett.

Dr. Barabás Andrea Tünde professzor asszony az alkalmazott kriminológia, viktimológia és mediáció elismert magyarországi tudósa. Három évtizedes oktatói, kutatói és vezetői tevékenysége új állomásaként 2022 augusztusától az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) igazgatói tisztségét is betölti. Ezen apropóból avatott be minket szakmai életútjának főbb állomásaiba, vezetői ars poeticájába, és az OKRI előtt álló, régi múlttal bíró feladatokba és új kihívásokba. Igazgató asszonnyal dr. Szabó Csaba főszerkesztő-helyettes és Fazekas-Pátyodi Szandra szerkesztőségi munkatárs beszélgetett.

Cél: Jelen ismertetés az Észak-Rajna-Vesztfáliai Rendőr-főkapitányság kutatócsoportja által 2015-ben közzétett tanulmányt mutatja be, melyben a Németországban az 1990–2007 években ismertté vált újszülöttgyilkosságok (kettő kivételével) minden tartományból származó ügyiratainak kriminalisztikai-kriminológiai adatait elemezték matematikai statisztikai módszerekkel.
Módszertan: A német szerzők a kriminológiai jelenségtani megközelítésben a cselekmény, az elkövető és az áldozat jellemzőit elemzik, ezért a jelen ismertetés a német tanulmány minél részletesebb, tehát minél használhatóbb bemutatására törekszik.
Megállapítások: A német szerzők által létrehozott adatbázis elemzése igazolt valószínűségi adatokat nyújt az elkövető és az elkövetés jellemzői tekintetében.
Érték: Kevesen vállalkoznak arra, hogy egy országban, jelentős időtávban ismertté vált, az újszülöttek sérelmére elkövetett cselekmények teljes körét elemezzék kriminológiai-kriminalisztikai céllal. A német szerzők által létrehozott adatbázis elemzése alapján levont következtetések segítik a nyomozati munka optimalizálását, a nyomozás stratégiai tervezését és a taktikai elemek megválasztását. Érdemes tehát ezt a szempontot érvényesíteni a majd 40 éves időtávot felölelő magyar adatbázis további elemzéseiben is.

Cél: A tanulmány célja, hogy a bűnügyi tudományok oktatásának területén megfogalmazza azokat a sarokpontokat, amelyek elősegítik a hallgatók elméleti tudásra alapozott gyakorlati kompetenciáinak fejlesztését, mely a Rendészettudományi Kar képzési feladatainak speciális jellegéből fakad, és a rendészeti munka gyakorlati szemléletén alapul. Tanulmányunkban a büntetőjog, a büntető eljárásjog és a kriminológia szempontjából vizsgáljuk, hogy a jövőben milyen digitális oktatási módszerek segíthetik az oktatást és a hallgatók tudásának elmélyítését a bűnügyi tudományok által gondozott tudományterületeken, amelynek során a járványhelyzetben történt digitális oktatás tapasztalatai is feldolgozásra kerülnek.
Módszertan: A kutatás módszere a hazai felsőoktatási intézetekben kialakított „jó gyakorlatok” áttekintésének összevetése az NKE RTK-n a bűnügyi tudományok oktatásának módszereivel, különös tekintettel a digitális eszköz és módszerrendszerekkel.
Megállapítások: A tanulmány felvázolja, milyen új, komplex – így az összefüggő tudományterületeket egyesítő – oktatási módszertant, tantárgyi tematikákat alakítsunk ki az alapképzésben, amely az elméleti tudásanyagra alapozva annak gyakorlati alkalmazhatóságára helyezi a hangsúlyt. A tanulmány az oktatás digitalizálásának lehetőségeivel kapcsolatban áttekinti a bűnügyi tudományok terén az online oktatás során alkalmazható képzési modellek előnyeit és hátrányait mind az oktatók, mind a hallgatók szempontjára tekintettel.
Érték: A tanulmány a jelenleg fennálló oktatás számára fogalmaz meg hasznosítható javaslatokat, annak jövőbeni továbbfejlesztését, hatékonyságának növelését célozva.

In Hungary, the number of crimes recorded by crime statistics is surprisingly decreasing. Since its peak in 1998, the overall crime rate has fallen to less than a third. Within this, the decline in the number of homicides, which fell to one-fifth, is even more pronounced. Many people critically look at statistical indicators, and the authority’s accounting methods know the superior numbers. In my research, I examined this.