Cél: Jelen tanulmányban a szerző ismertetni kívánja „A rendőrtiszthelyettes-képzés oktatásmódszertani fejlesztése” című kutatás során alkalmazott kérdőív egyes kérdéseire adott válaszokat. A kutatás célja megvizsgálni a rendőrtiszthelyettes-képzésben alkalmazott didaktikai módszereket és annak fejleszthetőségét. A kérdőív kérdései a Microsoft Forms Office alkalmazásba kerültek elhelyezésre, és a link megküldésével juttatta el a szerző a célszemélyekhez.
Módszertan: A kutatás a szerző saját oktatási tapasztalataiból, a rendőrtiszthelyettes-képzés történeti áttekintéséből, nemzetközi kitekintésből, hazai társszervek gyakorlatából, dokumentumok elemzéséből, kérdőíves felmérésből és interjúkból áll.
Megállapítások: A válaszadók a közrendvédelmi szolgálati ág vezetői, beosztottjai, illetve a rendőrképzéssel foglalkozó intézmények oktatói, kiképzői és rendőrtanulói, összesen 1421 fő. A válaszadók nagy számából és a válaszokból megállapítható, hogy a rendőrképzés megújítása időszerű, és a gyakorlatorientáltságot növelni kell. A válaszadók háromnegyede tanult intézkedéstaktikát, amely alapján saját tapasztalataiból merítette a véleményét. A válaszokból azt a következtetést lehet megállapítani, hogy az 1990-es évek második felében kialakított és bevezetett Intézkedéstaktika tantárgynál alkalmazott oktatási módszert célszerű kiterjeszteni a rendőrképzésre, mert az nagymértékben segíti a rendőrtanulók beilleszkedését a különböző szolgálati helyekre. Növelni kell a szituációs gyakorlatok számát, valamint okos eszközök alkalmazását is be kell vonni a képzésbe. A válaszadók véleménye alapján lehetséges modellezni és modulokba oktatni a rendőri munkához szükséges ismereteket.
Érték: A kérdőívre adott válaszok arra engednek következtetni, hogy változtatni kell a rendőrtiszthelyettes-képzésben alkalmazott didaktikai módszereken. A további kutatások tárgya lehet az új didaktikai módszer kidolgozása. A rendőrtiszthelyettes-képzésben új didaktikai módszer alkalmazása paradigmaváltást jelentene.

Cél: A tanulmány célja, hogy a bűnügyi tudományok oktatásának területén megfogalmazza azokat a sarokpontokat, amelyek elősegítik a hallgatók elméleti tudásra alapozott gyakorlati kompetenciáinak fejlesztését, mely a Rendészettudományi Kar képzési feladatainak speciális jellegéből fakad, és a rendészeti munka gyakorlati szemléletén alapul. Tanulmányunkban a büntetőjog, a büntető eljárásjog és a kriminológia szempontjából vizsgáljuk, hogy a jövőben milyen digitális oktatási módszerek segíthetik az oktatást és a hallgatók tudásának elmélyítését a bűnügyi tudományok által gondozott tudományterületeken, amelynek során a járványhelyzetben történt digitális oktatás tapasztalatai is feldolgozásra kerülnek.
Módszertan: A kutatás módszere a hazai felsőoktatási intézetekben kialakított „jó gyakorlatok” áttekintésének összevetése az NKE RTK-n a bűnügyi tudományok oktatásának módszereivel, különös tekintettel a digitális eszköz és módszerrendszerekkel.
Megállapítások: A tanulmány felvázolja, milyen új, komplex – így az összefüggő tudományterületeket egyesítő – oktatási módszertant, tantárgyi tematikákat alakítsunk ki az alapképzésben, amely az elméleti tudásanyagra alapozva annak gyakorlati alkalmazhatóságára helyezi a hangsúlyt. A tanulmány az oktatás digitalizálásának lehetőségeivel kapcsolatban áttekinti a bűnügyi tudományok terén az online oktatás során alkalmazható képzési modellek előnyeit és hátrányait mind az oktatók, mind a hallgatók szempontjára tekintettel.
Érték: A tanulmány a jelenleg fennálló oktatás számára fogalmaz meg hasznosítható javaslatokat, annak jövőbeni továbbfejlesztését, hatékonyságának növelését célozva.

Cél: A tanulmány a magyar oktatási rendszert és azon belül is a rendőrtisztképzést vizsgálja, amelyek között manifeszt és a látens célok elemzésével is foglalkozik. A képzési rendszer elvárásain és sajátosságain felül egyedi jellemzőkkel is bírnak, amelyben a társadalmi elvárások lenyomatait is felfedezhetjük. Fontos, hogy megvizsgáljuk milyen hatások mentén választják a rendőri szakmát a hallgatók, és ez miként hoz létre egy sajátos társadalmi és kulturális reprodukciót.
Módszertan: A tanulmány során kvantitatív és kvalitatív módszerekkel elemeztük a magyar rendészeti felsőoktatás funkcióit. A rendőr hallgatók pályaválasztási motivációit és értékeit kérdőíves adatfelvétellel, Liker-skálákkal vizsgáltuk.
Megállapítások: Az oktatási funkciók közül a szakmaspecifikus sajátosságoknak köszönhetően inkább manifeszt funkciók azonosíthatók. Motivációs hatása van a rendőr hallgatók körében az ösztöndíjnak és a jövőbeli biztos munkahelynek is, így egy látens funkció aktiválódása erőteljesen érezteti hatását. A felsőoktatásnak értékközvetítése a képzés során folyamatos monitorozást igényel, hiszen a benne résztvevő hallgatók változó háttérrel és jövőképpel, motivációs eszköztárral kívánnak a rendőri életpályára lépni.
Érték: A tanulmány egy nemzetközi kutatás magyar adatait ismerteti. Részletesen vizsgálja a rendészeti felsőoktatási képzésbe bekapcsolódó és a végzős hallgatók értékelését a szakmai értékek, a professzionalizmus és az elhivatottság viszonyában. Feltételezzük, hogy a szaktudás, a felelősségtudat, a tudatos pályaválasztás hozzájárulhat egy stabil szakmai identitás kialakulásához, amely még az egyetemen formálható, és így az oktatás manifeszt hatása hangsúlyos. Kikristályosodik, hogy a nappali tagozatos rendőrtisztekre az oktatás főleg
a szakmai munka tekintetében jelentős hatással bír, főleg, ha pluralizált attitűddel vannak abban jelen a hallgatók.

Janza Frigyes 1947. április 8-án látta meg a napvilágot Újpesten. 1971-től számos beosztásban dolgozik a Belügyminisztériumban. Ez azt jelenti, hogy eddigi életének közel 70%-át belügyesként élte le. Volt polgári alkalmazottként állatorvos Dunakeszin, a BM Kutyavezető-képző Iskolán, működtetett állatkorházat, majd hivatásos tisztként az iskola parancsnoka lett. Sikert siker követte, amihez hozzányúlt, ott valami új, valami csoda született. A kutyatenyésztés és a szolgálati kutyavezetők ki- és továbbképzésének meghatározó alakja lett hazánkban, Európa-szerte elismert és keresett szakemberré nőtte ki magát. Alig néhány év elteltével a rendőrségi szolgálati kutyavezetők több alkalommal az élen végeztek a Kábítószerkereső-kutyák és a Robbanószerkereső-kutyák Európa-bajnokságain. Neve egybekapcsolódik a hazai lótenyésztés hagyományainak felélesztésével is. A Szolgálati Állatfelügyelet vezetőjeként felügyelte a somogysárdi lovasbázisoson folyó szakmai tevékenységet, és létrehozta a Köztársasági Nemzeti Lovas Díszegységet. Az „Etológia” című monográfiája a mai napig is az egyik leggyakrabban forgatott forrásanyag a szakma művelői körében. Innovatív, kreatív gondolkodásmódjára, az oktatás és a képzés terén elért kiemelkedő eredményeire hamar felfigyelt a Belügyminisztérium vezetése. Így nem csoda, hogy 1998-ban a BM Oktatási Főosztályának vezetőjévé nevezték ki. Bár sohasem szakadt el eredeti szakmájától, a mai nemzedék már inkább a rendőrképzés, és főleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása és működtetése terén végzett iskolateremtő tevékenysége miatt tiszteli. Ma a Belügyminisztérium oktatási főszemlélőjeként a rendészeti szakterület oktatási, képzési, továbbképzési rendszer dinamizálásában működik közre, s fáradságot nem ismerve, töretlen lelkesedéssel munkálkodik egy jobb, a kor kihívásainak megfelelő rendszer modernizációján. Kiemelkedő szakmai munkájáért, oktatási és tudományszervezési tevékenységéért kapott elismeréseit felsorolni aligha lehet. Többek között tulajdonosa a Kertész Imre-díjnak, a Szabó András-éremnek, a címzetes egyetemi tanári címnek, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjének, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjének, a Szent György Érdemjelnek, a Hűség a Hazához Érdemrend Nagykeresztnek, a Kiváló Tudományos Munkáért Emlékéremnek. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Szenátusa 2020. júliusi ülésén egyhangú szavazással az intézmény díszpolgárává választotta, továbbá az egyetem alapításában és működtetésében is kiemelkedő szerepvállalásáért Kossuth-colt ajándéktárggyal is elismerték. Az interjúban a Belügyi Szemle főszerkesztője, az interjúalany több évtizedes harcostársa arról kérdezte prof. dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagyot, hogy miként és miért váltotta fel állatorvosi hivatását a közszolgálati humánerőforrást fejlesztő hivatással.

Cél: Magyarország kormánya 2020-ban elfogadta hazánk emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló nemzeti stratégiáját, amelynek egyik intézkedési célja az emberkereskedelem témakörének a szociális munka felsőoktatási szak tematikájába való integrálása.
Módszertan: Ennek végrehajtása érdekében a Belügyminisztérium Európai Együttműködési Főosztály Emberkereskedelem Elleni és Horizontális Ügyek Osztályának munkatársai a Magyar Rektori Konferencia közreműködésével szakmai egyeztetést folytattak a szociális munka szakot működtető karok és tanszékek részvételével.
Megállapítások: A téma fontosságát felismerve a Károli Gáspár Református Egyetem Szociális és Egészségtudományi Karának vezetése – hazánkban úttörő módon – a 2021/2022. tanév első szemeszterében kifejezetten az emberkereskedelem elleni küzdelemre fókuszáló, önálló kurzust indított annak érdekében, hogy a hallgatók minél szélesebb ismereteket kapjanak.
Érték: Az újonnan bevezetett tárgy tematikája a Belügyminisztérium illetékes osztályával szoros együttműködésben került kialakításra. Az emberkereskedelem elleni küzdelem tantervbe való bevezetése további reflexiókat igényel.

Nemzetközi összehasonlítást követően a szerző áttekintést nyújt a magyar börtönök oktatásáról.

A szerző áttekintést nyújt a Magyar Büntetés Végrehajtás tisztjeinek az elmúlt 20 évben végzett kiképzéséről és oktatásáról.

Az információ- és kommunikációtechnológián alapuló ipari forradalom nem csak az egyre növekvő mértékű digitalizációt, hanem az azzal járó biztonsági kockázatokat és az utóbbiból következő gazdasági károkat is magával hozza. A védekezést nehezíti, hogy egyes előrejelzések szerint 2021-re világszinten 3,5 millió betöltetlen kiberbiztonsági pozícióval kell számolnunk. Ez a munkaerőpiaci helyzet pedig nemcsak technikai, hanem stratégiai és szakpolitikai kérdéseket is felvet. Az innovációt nem lineáris folyamatként modellező Triple Helix
modellből kiindulva ezt a technológiai fejlődés által indukált hiányt az egyetemek, az állam és a vállalatok kapcsolatain, partnerségi viszonyán keresztül is vizsgálhatjuk. Ennek alapja, hogy egyrészt a területen nélkülözhetetlen tudás, illetve az ipari igények is folyton változnak, ugyanakkor az felsőoktatási keretszámok és a közoktatási orientáció is állami feladat. Jelen tanulmány a felsőoktatási tanulmányaik mellett extra fejlődésre és megmérettetésre motivált hallgatók számára a három szektor kooperációjában megvalósult szimulációs versenyt,
mint a felsőoktatási tehetséggondozás egyik hatékony eszközét mutatja be. A harci játékokból kifejlődött stratégiai szimulációs versenyek nemcsak tudás, hanem készségfejlődésben is segíthetik a résztvevőket. A kutatás módszertani alapját – a szakirodalom feltárása mellett –a Nemzeti Közszolgálati Egyetem azon hallgatói körében végzett kérdőíves felmérés és félig strukturált interjúk jelentik, akik részt vettek a „Nemzeti Kiberverseny 2019 – Fix the System!” kihíváson. A felmérés eredményei alapján a hallgatók döntő többségének tudatos karriertervezését megerősítette a kihíváson való részvétel. Mind az egyéni, mind a csapatteljesítményükkel elégedettek voltak a válaszadók, ugyanakkor legtöbben a csapatmunkát jelölték meg a verseny Achilles-sarkaként, ahová a jövőben a legnagyobb hangsúlyt kell fektetniük. Megítélésük szerint pályaorientációjuk és elméleti tudásuk mellett olyan készségeik is erősödtek, mint a stratégiai döntéshozatali eszközök ismerete, a gyors reagálóképesség vagy a kríziskommunikáció. A résztvevők fontosnak tartják ezek megjelenését a fejlődésükben, így az egyetemi oktatásba történő beemelésüket is. Ugyanakkor a szimulációs versenyeket továbbra is a legmotiváltabb hallgatók formális intézményrendszeren kívüli megmérettetésének tekintik, így biztosítva a flow élményt.

A tanulmány megpróbálja közelebb hozni a magyar börtönökben folyó oktatást, és megmutatja azt, hogy mi motiválja az elítélteket a tanulásra. Bepillantást enged a motiváció lehetőségeibe és korlátaiba egyaránt.

A tanulmány egy városi rendőrkapitányság megalakulásának történetét mutatja be röviden. Az egykori Magyarország területén elhelyezkedő Nyitra városa ma már Szlovákiához tartozik. Időbeli elhelyezést tekintve az esemény a 19. század vége és a 20. század elejére, vagyis a dualizmus korára tehető. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés alaptézisként foglalta magába az alkotmányosság helyreállítását. Ezzel együtt a Habsburg Birodalmat polgári alkotmányos monarchiává alakította át, ahol az államhatalom gyakorlásának döntő része a parlament és az azért felelős miniszteriális kormány hatáskörébe került. Ausztria és Magyarország igen széleskörű állami önállósága alapján a monarchia valóban dualista rendszerű volt. Bár ez következetesen csupán a két ország belső ügyeire nézve érvényesült. Az uralkodó széles jogköre tekintetében azonban mindkét állam belügyei vonatkozásában korlátokat állított fel. Az állami szuverenitás legfőbb kérdéseiben, úgymint a külügy, hadügy és az ezekhez kapcsolódó pénzügyek tekintetében a birodalom valójában egyközpontú lett. A belügyek rendezése ezáltal központi kérdéssé vált, ami azt jelentette, hogy egységes állami irányítás és felügyelet alá vonják a rendőrkapitányságok működését. A rendszerszintű felépítés egy, az addigi felépítéstől eltérő működést hozott magával. A feladatkörök sokoldalúsága, a képzés kiforratlan struktúrája és az állami felügyelet együtt komoly feladat elé állította a rendőrkapitányt, akinek korabeli nyilatkozata is az olvasó elé tárul. A tanulmány két olyan esetet mutat be, ami ebben az időszakban történt és sajtónyilvánosságot kapott. Mindezt egykori újságok hasábjairól gyűjtöttem össze. Tekintettel arra, hogy ezek valóságtartalmának visszaellenőrzésére más forrásból nem volt módom, épp ezért úgy gondolom messzemenő következtetéseket nem is lehet levonni a történetekből. Az esetek – kezelendően az előbb leírtak szerint – azonban több olyan problémát felvetnek, amelyekre szükséges figyelemmel lenni. Kiváltképp azokban, amelyben nagy szerepet kap a képzés és a testületen belüli mindennapi munkavégzés erkölcsisége.